Egy újabb Mpreg, azaz férfiterhesség.
Nem bírtam elsőre végigolvasni, még én sem, pedig én tudok agonizálni. Eme "mű" meghaladta a tűrőképességemet. Több adagban kellett nekiesnem. Na de beszéljenek helyettem az idézetek.
"Oh, Tom épp most sétált be, köszönt nekem. Nos, nem éppen köszönt,
inkább csak morgott valamit, de ő így üdvözöl. Össze-vissza fecsegek,
ugye? Bocsi, Tom mindig elveszi az eszem. Most meg beleolvas a levélbe a
vállam fölött. Menj innen, Tom, írok. Au! Megharapta a fülemet!
Várjatok… Sajnálom, elvonták a figyelmemet. Tom azt mondta, hogy
Mitchell gyógyító néhány percen belül megérkezik. Váó! Az idő csak úgy
repül, amikor… nem érdekes. Remélem, srácok, hogy jól vagytok!
Válaszoljatok, és használjátok nyugodtan Hedviget, meg fog találni.
Sziasztok!"
Hát nem éédes? Jaj hát annyira romantikus...
És megharapja a fülét! Hajajaj! Azt viszont nem akarom elképelni, hogy használják Hedviget...
"- Mitchell gyógyító? – kérdezte Harry, még mindig a kivetített képet bámulva.
- Kérlek, szólíts Albertnek. Az elkövetkező néhány hónapban elég jól meg fogjuk ismerni egymást.
- Albert? – Harry elgondolkodott egy pillanatra. – Hívhatlak Allie-nek?
Albert felkuncogott. – Ha úgy szeretnél, csak nyugodtan.
- Oké. – A fiú lepillantott a hasára. – Neki is lesznek fülei, mint nekem?
Albert ismét ránézett a képre. – Túl korai, hogy ezt meg tudjam mondani, de lehetséges.
Harry elmosolyodott, és megszorította Tom kezét. – Látod, Tom? Látod a mi kiscicánkat?
Igen – suttogta Tom, miközben egy puszit hintett a fiú kezére. – Látom."
Allie! Gyógyítót eleve tegezi. És még buzisítja a nevét.
De a "kiscicánkat" a legjobb. Jesszusatyaúristen...!
"- Oké, Harry, tarts ki még egy kicsit – mondta a gyógyító, majd felemelte a pálcáját, és rámutatott a fiú hasára.
Harry megremegett egy kicsit, ahogy a hasa elkezdett ragyogni, de Tom gyengéden simogatta a füleit, hogy megnyugtassa őt.- Nos, valóban idebent van."
A csillogó vámpírokkal megbarátkoztam, de a ragyogó pocak már kiveri a biztosítékot. Szóval a kiscica a pocakban van. Voldemort és Harry kiscicája.
"Albert halványan elmosolyodott. – Megváltoztál.
Tom felpillantott. – Igen?
- Igen, nagyon sokat. Soha nem láttalak ennyire… gyengédnek.
Tom egy pillanatra abbahagyta Harry hajának cirógatását, de utána folytatta, és egyetértően hümmögött."
Egy fluffvorry. Istenemsegíts.
Aki kedvet kapott hozzá, itt megtalálja:
Cica Baj
2012. december 3., hétfő
2012. december 2., vasárnap
Az első áldozat
És ím, megvan a történet, ami kiérdemelte, hogy elsőként mutassam be. Nem ez a"kedvenc sztorim", de ma épp ebbe botlottam bele. Majd később jönnek a kedvenceim, életem értelmei.
Bemutatnám a mai Snarryt, cím szerint: Álmok útján.
"egy férfi ült kissé gömbölyű hassal"
Na de ne szaladjunk ennyire előre!
Először is, tisztázom: nincs bajom az mpreg-gel, ha, HA! igényesen van megírva. Ha nem fluff mellette és nem nevetséges. Sajnos ez az írás teljesen kiégette az agyamat. Semmi se tetszett benne.
A történet főlapján azonnal feltűnik, hogy a drága író(nő) marhára nem veszi komolyan a történetet. Figyelmeztetésnek mindössze egy Slash és erotikus tartalom van, az OOC még köszönőviszonyban sincs megjelölve. Pedig ha van OOC történet verseny, eme csodás mű rettenetesen nagy eséllyel megpályázza a dobogót! A fluffról nem is beszélve.
Maga az első fejezet már ad egy képet az író hozzáállásáról. A végső csatáról van egy nyúlfarknyi bekezdés, abba beleírja azt is, hogy Malfoyék átálltak a világos (XDDD) oldalra. Gyorsan lerendezi a témát, hogy Harry választottja Piton, vele kívánja leélni életét.
Egy veszekedéssel kezdődik, méghozzá Harry tányérokat vág Perselusnak, átkokkal, aztán dühösen elhagyja a kis szerelmi fészküket, hogy Hermioné-éknál leljen menedékre. Hermione persze terhes - ez visszatérő momentum, végül mindenki kb pocakkal rohangál -, és hát terápiát ajánl neki meg minden kutyatökét.
Óóóké. A gond viszont az, hogy ezt az amúgy is felemelő olvasmányt a lehető legunalmasabb módon írja le. Csak úgy történnek az események. A leírás kb nulla.
A folytatásban Harry egy totálisan zavaró tényező. Bőg, szerelmet vall, könyörög. Semmi feszkó, semmi jó leírás, úgy folynak az események egyik jelenetből a másikba. Kifejtést ne várjunk, minden csak úgy történik.
Lesz benne egy vámpír, aki megharapja Harryt, és felajánlja, hogy csatlakozzon hozzá, majd eltűnik. Ennek persze tök romantikus szerepe lesz. Wráá.
Hermione nagyszerű ötlettel áll elő: Harry szüljön neki gyereket. Mint tudjuk, hatalmas ötlet ma is így magunkhoz kötni embereket. Nem tudtam, sírjak vagy nevessek.
Kedvenc jeleneteim egyike, mikor Harry hazamegy némi pufogás után, és magára rángatja Perselust. Megtörténik az aktus, szép és jó... tele tök izgi dolgokkal, mint például: "Forró nyálcsíkot húzott a nyakától a kulcscsontig, végül ráfújt, amitől Harry felsóhajtott." Aztán beüt a mennykő, Perselus a nagy menet után észreveszi a vámpír harapását és hú, hisztizni kezd és kidobja Harryt.
Érdemes megskubizni eme párbeszédet:
"Perselus kicsúszott Harryből, majd kimászott az ágyból, hogy megkeresve a pálcáját egy tisztítóbűbájt mondjon magukra, és alulról föl is öltözött. Mikor a fiú kiült az ágy szélére, hogy felöltözzön, Piton pillantása ráesett az eddig észre sem vett, apró kis sebekre, amikről azonnal tudta, hogy mik.
- Szóval erről van szó – mondta a férfi, Harry pedig értetlenül nézett fel rá. - Nem gondolod, hogy véget kellene vetni ennek az egésznek? Úgy látom, már találtál jobbat nálam.
- Mi? - kérdezte döbbenten Harry, majd hirtelen a nyakához kapott. - E-Ezt félreérted! Nem csaltalak meg! Szeretlek, Perselus! - mondta a fiú, és felpattant az ágyról.
- Ne is mentegetőzz – mondta dühösen a férfi. - A véredet adtad neki egy éjszakáért? Mert nekem nagyon is úgy tűnik, hogy az ott egy vámpír harapása! Mióta tart ez a kis kapcsolatotok? És még adod itt az ártatlant! - folytatta egyre hangosabban.
- Nem igaz! Nem csaltalak meg, Pers! – tiltakozott hevesen Harry, és egy lépéssel közelebb ment a férfihoz.
- Ne gyere a közelembe! Két napot kapsz, hogy összeszedd a dolgaid, és ne is lássalak többé – mondta határozottan, és dühösen megfordult.- Pers, hallgass meg! Nem csaltalak meg! – kiabálta utána Harry, majd a földre rogyott, amikor bevágódott előtte az ajtó. - Nem csaltalak meg – suttogta maga elé, és felzokogott."
Természetesen az író(nőnk) tudja fokozni a hangulatot, Harry talál egy régi könyvet, ami konkrétan megjavítja a kapcsolatukat. Közben talál egy pokol kutyát, akinek persze lesz kölyke is a sztori végére, meg mindenki megszüli a maga ivadékát, Perselus egy tömeg előtt megkéri Harry kezét... Az ikrek ujjonganak és tapsolnak. Jesszusatyaúristen.
Szóval mindenkinek lesz gyereke, házassága, boldogsága, még a kutya is lekölykedzik.
Borzalmas happy end.
És végezetül a link, hogy aki majd' meghal a kíváncsiságtól, hogy saját szemével is átélje az eseményeket, rávethesse magát.
Álmok útján
Bemutatnám a mai Snarryt, cím szerint: Álmok útján.
"egy férfi ült kissé gömbölyű hassal"
Na de ne szaladjunk ennyire előre!
Először is, tisztázom: nincs bajom az mpreg-gel, ha, HA! igényesen van megírva. Ha nem fluff mellette és nem nevetséges. Sajnos ez az írás teljesen kiégette az agyamat. Semmi se tetszett benne.
A történet főlapján azonnal feltűnik, hogy a drága író(nő) marhára nem veszi komolyan a történetet. Figyelmeztetésnek mindössze egy Slash és erotikus tartalom van, az OOC még köszönőviszonyban sincs megjelölve. Pedig ha van OOC történet verseny, eme csodás mű rettenetesen nagy eséllyel megpályázza a dobogót! A fluffról nem is beszélve.
Maga az első fejezet már ad egy képet az író hozzáállásáról. A végső csatáról van egy nyúlfarknyi bekezdés, abba beleírja azt is, hogy Malfoyék átálltak a világos (XDDD) oldalra. Gyorsan lerendezi a témát, hogy Harry választottja Piton, vele kívánja leélni életét.
Egy veszekedéssel kezdődik, méghozzá Harry tányérokat vág Perselusnak, átkokkal, aztán dühösen elhagyja a kis szerelmi fészküket, hogy Hermioné-éknál leljen menedékre. Hermione persze terhes - ez visszatérő momentum, végül mindenki kb pocakkal rohangál -, és hát terápiát ajánl neki meg minden kutyatökét.
Óóóké. A gond viszont az, hogy ezt az amúgy is felemelő olvasmányt a lehető legunalmasabb módon írja le. Csak úgy történnek az események. A leírás kb nulla.
A folytatásban Harry egy totálisan zavaró tényező. Bőg, szerelmet vall, könyörög. Semmi feszkó, semmi jó leírás, úgy folynak az események egyik jelenetből a másikba. Kifejtést ne várjunk, minden csak úgy történik.
Lesz benne egy vámpír, aki megharapja Harryt, és felajánlja, hogy csatlakozzon hozzá, majd eltűnik. Ennek persze tök romantikus szerepe lesz. Wráá.
Hermione nagyszerű ötlettel áll elő: Harry szüljön neki gyereket. Mint tudjuk, hatalmas ötlet ma is így magunkhoz kötni embereket. Nem tudtam, sírjak vagy nevessek.
Kedvenc jeleneteim egyike, mikor Harry hazamegy némi pufogás után, és magára rángatja Perselust. Megtörténik az aktus, szép és jó... tele tök izgi dolgokkal, mint például: "Forró nyálcsíkot húzott a nyakától a kulcscsontig, végül ráfújt, amitől Harry felsóhajtott." Aztán beüt a mennykő, Perselus a nagy menet után észreveszi a vámpír harapását és hú, hisztizni kezd és kidobja Harryt.
Érdemes megskubizni eme párbeszédet:
"Perselus kicsúszott Harryből, majd kimászott az ágyból, hogy megkeresve a pálcáját egy tisztítóbűbájt mondjon magukra, és alulról föl is öltözött. Mikor a fiú kiült az ágy szélére, hogy felöltözzön, Piton pillantása ráesett az eddig észre sem vett, apró kis sebekre, amikről azonnal tudta, hogy mik.
- Szóval erről van szó – mondta a férfi, Harry pedig értetlenül nézett fel rá. - Nem gondolod, hogy véget kellene vetni ennek az egésznek? Úgy látom, már találtál jobbat nálam.
- Mi? - kérdezte döbbenten Harry, majd hirtelen a nyakához kapott. - E-Ezt félreérted! Nem csaltalak meg! Szeretlek, Perselus! - mondta a fiú, és felpattant az ágyról.
- Ne is mentegetőzz – mondta dühösen a férfi. - A véredet adtad neki egy éjszakáért? Mert nekem nagyon is úgy tűnik, hogy az ott egy vámpír harapása! Mióta tart ez a kis kapcsolatotok? És még adod itt az ártatlant! - folytatta egyre hangosabban.
- Nem igaz! Nem csaltalak meg, Pers! – tiltakozott hevesen Harry, és egy lépéssel közelebb ment a férfihoz.
- Ne gyere a közelembe! Két napot kapsz, hogy összeszedd a dolgaid, és ne is lássalak többé – mondta határozottan, és dühösen megfordult.- Pers, hallgass meg! Nem csaltalak meg! – kiabálta utána Harry, majd a földre rogyott, amikor bevágódott előtte az ajtó. - Nem csaltalak meg – suttogta maga elé, és felzokogott."
Természetesen az író(nőnk) tudja fokozni a hangulatot, Harry talál egy régi könyvet, ami konkrétan megjavítja a kapcsolatukat. Közben talál egy pokol kutyát, akinek persze lesz kölyke is a sztori végére, meg mindenki megszüli a maga ivadékát, Perselus egy tömeg előtt megkéri Harry kezét... Az ikrek ujjonganak és tapsolnak. Jesszusatyaúristen.
Szóval mindenkinek lesz gyereke, házassága, boldogsága, még a kutya is lekölykedzik.
Borzalmas happy end.
És végezetül a link, hogy aki majd' meghal a kíváncsiságtól, hogy saját szemével is átélje az eseményeket, rávethesse magát.
Álmok útján
Más szemében a szálkát...
Ide a gerendát! :)
Nos, én is ember vagyok, azaz tévedhetek, sőt, szoktam is. Mielőtt rávetődök más írók hibáira, egy kicsit csemegézek a sajátjaimból.
Pár éve, hajnalban szerepjátékozva életem legnevetségesebb hibáját írtam le.
"Roy megragadta Armand csiklóját."
Nos, Armand egy fiú lenne, tehát neki aligha van csiklója. És biztos nem vetné szét az öröm, ha a felettese megragadná. :D A monitor másik végén is volt nagy röhögés, azóta is sokszor emlegetjük.
Amúgy "csuklóját" akart az lenni. Csak hát egy ilyen csöpp elírás ekkora hülyeséget kreál.
Másik EPIC WIN elírásom is igen bájos volt.
A nagyon szót más is írta már nagyin-nak?
"Nagyin izgult egész nap."
Nos, én EZT nagyon nem akarom vizualizálni.
De ha nincs elírás: "Nagyon izgult egész nap."
Továbbá, egy nem is olyan régi Snarrynél kétszer levette karakterem Pitonról az inget, míg a lakosztálya nappalijából a hálóba értek.
Nyilván arra a fél percre, míg átverekszik magukat a kanapén és dohányzóasztalon, feltétlen vissza kell vennie azt az inget. Csak kár, hogy nem tette. Azért én örömmel írtam meg újra, hogy vetkőztetik...
Nos, így hirtelen ennyi sületlenség jutott eszembe, de védelmemre szóljon, egyik sem került publikálásra, csak javítva. :)
Miért is jött létre a blog?
Erre a legrövidebb válasz: elegem van a buta irományokból!
Kifejtve...
Kicsit ki kell engedni a gőzt. Olvasok egy amúgy jó alapra épülő történetet, erre tőmondatok, helyesírási hibák, buta megoldások, a levegőben függő mondatok, kiforratlan szálak, karakterek. Esetleg egy eleve halálra ítélt borzalom, melynek már a leírása vagy párosítása is őrület, hát ha még beleolvas az ember lánya.
A számomra bizarr, élvezhetetlen történetek persze lehet, hogy másoknak bejönnek, szóval aki idekerül, ne kapja fel a vizet, egyéni véleményem fejtem ki.
Vadászok az elírásokra, bakikra, a lehetetlen történetekre, a realitást teljes mértékben hanyagoló történetvezetésekre.
Utóbbihoz a kedvencem, mikor két férfi gyűlöli egymást, de összeházasodnak, és egyik folyamatosan erőszakot tesz a másikon. Mint kiderül a sztori végére, szerelemből tette mindezt. A megalázott, véresre erőszakolt fél is halál szerelmes lesz, és szül egy gyereket.
Nos, ez tipikusan egy olyan felvezetés, amitől a hajam kihullik. Megőszülve, csomókban. Közben a hányinger is kerülget, de a sírógörcs is a hajam elvesztésétől.
Ilyenekre vadászok én. :)
Csak erős idegzetűeknek! Semmilyen felelősséget nem vállalok semmiért, a röhögőgörcsben elhalálozottak számára esetleg fotóboltolok valami rém giccses virágot, megemlékezésem jeléül. :)
A komolyság csak nyomokban fellelhető, helyette beugrik némi irónia, cinizmus és szarkazmus.
Csóók meg minden böszmeség!
Kifejtve...
Kicsit ki kell engedni a gőzt. Olvasok egy amúgy jó alapra épülő történetet, erre tőmondatok, helyesírási hibák, buta megoldások, a levegőben függő mondatok, kiforratlan szálak, karakterek. Esetleg egy eleve halálra ítélt borzalom, melynek már a leírása vagy párosítása is őrület, hát ha még beleolvas az ember lánya.
A számomra bizarr, élvezhetetlen történetek persze lehet, hogy másoknak bejönnek, szóval aki idekerül, ne kapja fel a vizet, egyéni véleményem fejtem ki.
Vadászok az elírásokra, bakikra, a lehetetlen történetekre, a realitást teljes mértékben hanyagoló történetvezetésekre.
Utóbbihoz a kedvencem, mikor két férfi gyűlöli egymást, de összeházasodnak, és egyik folyamatosan erőszakot tesz a másikon. Mint kiderül a sztori végére, szerelemből tette mindezt. A megalázott, véresre erőszakolt fél is halál szerelmes lesz, és szül egy gyereket.
Nos, ez tipikusan egy olyan felvezetés, amitől a hajam kihullik. Megőszülve, csomókban. Közben a hányinger is kerülget, de a sírógörcs is a hajam elvesztésétől.
Ilyenekre vadászok én. :)
Csak erős idegzetűeknek! Semmilyen felelősséget nem vállalok semmiért, a röhögőgörcsben elhalálozottak számára esetleg fotóboltolok valami rém giccses virágot, megemlékezésem jeléül. :)
A komolyság csak nyomokban fellelhető, helyette beugrik némi irónia, cinizmus és szarkazmus.
Csóók meg minden böszmeség!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)